Befejezte szerdán tényfeltáró látogatását Magyarországon az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja. A képviselők az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos ügyekben tájékozódtak. Azt akarják elérni, hogy igazságosan és átláthatóan jussanak el az uniós források a magyar állampolgárokhoz.
Jelenleg ugyanis ez nagyon nincs így és ezt nem is rejtették véka alá a bizottság tagjai.
A hattagú küldöttség azért utazott Magyarországra, hogy betekintést nyerjenek az uniós források elosztásának folyamataiba, és hogy első kézből tájékozódjanak a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére és ellenőrzésére kialakított folyamatokról.
A látogatást lezáró sajtótájékoztatón a delegáció vezetője, Monika Hohlmeier (EPP, Németország) elmondta:
“Három napot töltöttünk el Magyarországon intenzív megbeszélésekkel az uniós források kezelésében, elosztásában és ellenőrzésében érintett szereplőkkel: a kormány képviselőivel, számvevőszéki és adóigazgatási szervekkel, az ellenzék tagjaival, helyi és területi önkormányzatokkal, vállalatokkal, a civil társadalom és a sajtó képviselőivel. Delegációnk és tárgyalófeleink nézete megegyezik abban, hogy az uniós források nagy lehetőséget jelentenek a fejlődésre Magyarország, és az életszínvonal javítására a magyar állampolgárok számára.”
Kitért a látogatás során tapasztalt hiányosságokra, így közbeszerzési kérdésekre, az Állami Számvevőszék működésének hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, egyes vállalatokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre (mint például az egyik napról a másikra hozott törvénymódosítások vagy a megfélemlítő titkosszolgálati vizsgálatok), melyek célja “előkészíteni az utat egy esetleges felvásárláshoz”. Erre utalva tette fel a kérdést: “hogyan biztosíthatjuk, hogy az uniós források átlátható, igazságos módon és részrehajlás nélkül jussanak el a magyar állampolgárokhoz, vállalatokhoz és régiókhoz? Hogyan biztosítható, hogy minden régió, állampolgár és vállalkozás azonos eséllyel férjen hozzá az uniós forrásokhoz, diszkriminációmentesen és politikai részrehajlás nélkül?”
A delegáció nevében Monika Hohlmeier felhívta a magyar kormányt arra, hogy “haladéktalanul valósítsa meg a 27 úgynevezett ‘szuper-mérföldkövet’, melyek közé tartozik a jogállamisági feltételességi szabályozás részét képező 17 intézkedés és a négy horizontális feltétel, hogy végre elháruljon az akadály a 28 milliárd eurós (több mint 10 milliárd forintos) kifizetés elől”.
“Minden alkalommal, amikor idejövök, mindig új dolgokat tanulok Magyarországról. Ez volt a nyolcadik utam Budapestre, és még mindig láttam olyan dolgokat, amelyek más uniós országokban nem történhetnek meg” – mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő. Szerinte fontos lenne, hogy a magyar fiatalokon segítsenek az uniós forrásokból, támogassák a legsebezhetőbb társadalmi rétegeket, napelemek kerüljenek az épületekre, de szerinte az fontos, hogy azt nem akarják, hogy “a miniszterelnök barátaihoz jussanak az uniós támogatások“.
